Mi a fontos? : SEMMI

Egy nagyon megrendítő könyvről szóló értékelésemet is hoztam ma nektek amiről azt hiszem sosem fogok megfeledkezni ahogy az írónőről sem. (Éppen most olvasom a novelláskötetét, hamarosan arról is hozok véleménynyilvánítást)

Szerző: Janne Teller
Könyvcím: Semmi
Kiadó: Scolar
Kiadási év: 2016

Fülszöveg: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…

VÉLEMÉNYEM

Pierre Anthontól az egész könyv alatt irtóztam, de az elején még nem hittem, hogy az osztálytársai ekkora áldozatokat fognak hozni hogy megkeressék és bebizonyítsák: az életnek igenis van értelme.
A dolgok szerintem akkor kezdtek eldurvulni, amikor a spoiler - a temetőbe mentek kiásni a kistestvért - spoiler vége.
Onnantól már csak rosszabbodott a helyzet. Véleményem szerint ez a könyv azért hagy némi kivetnivalót maga után, de mégis megragadott, és gondolkodásra késztetett. Nem tudtam betelni az olvasással, egészen míg a végére nem értem. Agnes nagyon unszimpatikus volt, jobban örültem volna ha más gyerek szemszögéből láthatom a történteket vagy akár szemléletváltások is lettek volna, két három ember szempontjából leírva a sztorit.
Kíváncsi vagyok miért nem jött rá erre az egészre senki, miért nem gyanakodtak a szülők, miért nem szóltak a gyerekek?
Én életre szóló tragédiaként élném meg, ha spoiler - levágnák az ujjamat - spoiler vége, nem ugrálnék vidáman pár hét múlva, hogy "juhú, még pénzt is kapok érte"
Rengeteg kedvenc idézetet tudnék hozni, azonban csak egyet mutatok, talán mind közül a legfontosabbat számomra.

– Honnan tudjátok, hogy nekem nem ugyanazt jelenti-e a neonsárga biciklim, mint Sofie-nak a szüzessége?

ÉRTÉKELÉSEM 

8/10

Ötperces mesekönyvek

Sziasztok!

Most két, gyerekeknek íródott nagyon rövid ám mégis szórakoztató és tanulságos mesekönyvvel jövök nektek. Az értékelések sem lesznek túl hosszúak, ahogy a könyvek sem :D

Szerző: Lane Smith
Könyvcím: Ez egy könyv
Kiadó: Csimota
Kiadási év: 2012
Fülszöveg: Ez a humoros képeskönyv a világot bejárta, eddig 20 nyelvre fordították le, 2010-ben pedig hat hónapig a New York Times sikerlistáján szerepelt. És hogy miről szól? Hát arról, hogy mi egy könyv… Minden korosztálynak.

VÉLEMÉNYEM

Nagyon édes, mégis kicsit elszomorító könyv, lassan oda jutunk hogy tényleg arról is kellett egy könyv hogy mi is a könyv? Szereplőink az olvasó majom, és a laptopot szorongató szamár, aki csodálkozva tanulmányozza barátja tevékenységét és kérdésekkel bombázza. A majom készségesen válaszol, leginkább úgy, hogy "Nem. Ez egy könyv." Az egeres rész nagyon aranyos volt szerintem :D
Minden gyerekes családban jó lenne felolvasni és közben a képeket nézegetni, mert nagyon szép kis könyv megjelenésre is, jó kis 5-10 perces családi program lehet.

ÉRTÉKELÉSEM 
6/10
Sokat gondolkoztam hogy adjak-e többet, de nem. Nem a könyv hibája, de valahogy rövidsége miatt úgy érzem egyáltalán nem nekem való olvasmány.

/Szerző: B. J. Novak
Könyvcím: Képtelen könyv
Kiadó: Európa
Kiadási év: 2015
Fülszöveg: Figyelmeztetés! Habár a kezében tartott könyvtárgy látszatra épp olyan, mint egy rendes, komoly könyv, valójában TELJES MÉRTÉKBEN RÖHEJES! Éppen ezért, ha egy gyerek megpróbálná Önt rávenni, hogy olvassa fel, minden bizonnyal a célból teszi, hogy behúzza Önt a csőbe. Amennyiben Ön eleget tesz a kérésnek, az lesz a vége, hogy ÖN HÜLYESÉGEKET FOG BESZÉLNI, és mindenki nagyon-nagyon KI FOGJA ÖNT NEVETNI! Én szóltam…

VÉLEMÉNYEM

Hát ez mekkora! :D Először meglepődtem az első csavaron de röhögve olvastam fel a további részét. A könyvtárossal beszélgetve ő félve ugyan, de felolvasta egy gyerekseregnek és hatalmas sikert aratott. Azt mondjuk el is hiszem. Hatalmas ötlet egy ilyen könyv szerintem mert annyira tömör humor van benne, hogy az ember akaratlanul is megszereti a "képtelen könyveket", ha még nem tette meg. Kisgyerekeknek szintén olvasható, esti mese keretében vagy akár csak egy közösen töltött kis időben, de vigyázzunk mert tényleg rengeteg hangot kell majd hallatnunk! :)

ÉRTÉKELÉSEM 
9/10

Megható romantika: Zápor utca

Sziasztok!
Most sem tudom igazán, hogy mit írhatnék erről a csodálatos könyvről. Teljesen a hatása alá kerültem.

Szerző: Csendes Nóra
Könyvcím: Zápor utca
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadási év: 2016

Fülszöveg:

Kockáztatnál ​a szerelemért? Két történet – két tizennyolc éves lányról. Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami. Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat. Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között? Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell. Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül. Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével? A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője. Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton? Kövesd a szíved!

VÉLEMÉNYEM

Minimális spoilert kaptam a könyvről, ami az volt, hogy az egyik párnak drasztikus története lesz. Magamban megtippeltem melyik esélytelen és hatalmas meglepetés volt, hogy nem épp úgy történtek  a dolgok ahogy én azt elképzeltem.
Szerettem Bogiék történetét is, de mégis Samu és Róza voltak azok, akik úgy igazán belopták magukat a szívembe. És akárhányszor a történet végére gondolok összeszorul a torkom.
Bogit kicsit gyerekesnek, Gergőt kicsit igazságtalannak tartottam, és valahogy nem tudtam átérezni az őket elválasztó helyzetet. Nem hiszem, hogy eléggé szerették egymást.
Megkedveltem a legtöbb szereplőt, ugyan egyesektől túl hamar "megváltunk".
A történet közepe tájékán már gyanítottam, hogy lesz átfedés a két történet között és serényen találgattam hogy vajon a nagymama, vagy Róza néni lesz a megfejtés. Végül jól tippeltem és szívfájdalmasan sajnálom a történteket.
Nem szoktam ilyet mondani, de a borító nem illet a tartalomhoz, a benne rejlő érzéseket nem adta vissza kicsit sem. Nekem semmitmondó volt.
Az írónőnek meg hatalmas pluszpont, ilyen fiatalon ilyet írni! :)

ÉRTÉKELÉSEM
7/10

Rémálom az idősek otthonában: Milo szerint a világ

Szerző: Virginia Macgregor

Könyvcím: Milo szerint a világ

Kiadó: Athaneum

Kiadási év: 2015

Fülszöveg:

A kilencéves Milo Moonnak retinitis pigmentosája van: a szeme egyre romlik, idővel meg is fog vakulni. Egyelőre még egy kulcslyuknyi résen át elég jól látja a világot, olyannyira, hogy sokkal több mindent vesz észre, mint mások. Amikor Milo imádott Nagyiját idősek otthonába kell adni, a kisfiú hamar rájön, hogy sötét dolgok történnek a Nefelejcs nevű intézményben. A felnőttek eleinte nem hisznek neki – az illegálisan Angliába menekült, fiatal szír szakács, Tripi kivételével. Másik lelki támasza Hamlet, a házimalac. Milo belevág, hogy leleplezze az otthont igazgató Thornhill nővért… A kiskamasz Milo önként vállalt küldetése éppen egy nehéz időszakra esik: apja új családot alapít, kilép Milo életéből; anyja depressziós lesz; az iskolában kudarcok és megaláztatások érik, így a gondok fojtogatóvá válnak. Lassacskán azonban – ahogy Milo kezdi elveszteni a szeme világát – feldereng a fény az alagút mélyén…

VÉLEMÉNYEM

Nagyon megmelengette a szívemet ez a történet, és többet kaptam ezen a 392 oldalon, mint amennyit vártam. A könyvet azért tartottam érdemesnek az elolvasásra, mert kíváncsi voltam mennyire élethűen mutatja be Milo retinitis pigmentosáját amely egy különleges betegség, és azzal jár hogy a betegnek beszűkül a látóköre majd megvakul.
Azt azonban nem gondoltam, hogy ilyen sokrétű problémákat fog bemutatni az írónő: egy menekült élete, megcsalás, válás, "hova rakjam az idős nagyit" és ami abban az idősek otthonában ment: azt hiszem eltántorított az ötlettől hogy az én szüleimet valaha is hasonlóba tegyem be.
Minden karaktert a szívembe zártam, kivéve talán Thornhill nővért és a rendőrtisztet, ők tényleg annyira ellenszenvesek voltak hogy utáltam őket végig.
Minden idősnek megvolt a maga különös hóbortja és noha külön-külön nem volt róluk sok szó mégsem éreztem őket kidolgozatlan kartonpapírfigurának.
Összességében nagyon bejött, attól függetlenül hogy marha lassan olvastam.
Gyerek kezébe nem adnám szívesen. Egy 14-es karikát minimum tennék rá.

ÉRTÉKELÉSEM
8/10

Irodalmi finomságok és hangulathullámvasút: Nincsenapám, seanyám

Egy olyan könyv következik most, ami akkor is meg tudott nevettetni, amikor egyébként egy érzelmileg válságos időszakban voltam. Egy rokonom kórházba került és nagyon másra sem tudtam gondolni...azonban  megpróbáltam olvasni, méghozzá ezt a könyvet és - ha csak egy kis időre is - elfeledtette velem a félelmeim.

Szerző: Szabó Borbála

Könycím: Nincsenapám, seanyám

Kiadó: Tilos az Á Könyvek

Kiadási év: 2016

Fülszöveg:

Ha ​egy szobából nincs kiút, ha az életünk egy árulástól csöpögő cseppkőbarlang, ha tohonya élettárs-zsírszobrok feszülnek az ajtónknak, még akkor is meglepő menekülési iránynak tetszik a 20. század elejének magyar irodalma. Karinthy és Kosztolányi, a két macska, akikben a főhős tinédzserleány lelki társait, legjobb barátait és mókakomáit tiszteli, pótolni hivatott az elvált apát, a saját függőségével küzdő anyát és a többi családi árulót. Szabó Borbála regényében mindenki Geréb A Pál utcai fiúkból, és a címadásra sincs esélyesebb jelölt József Attilánál.

A könyvet tehát el kell olvasnia mindenkinek, akit valaha elárultak, aki kiszolgáltatottnak érzi magát, aki kétségbeesetten kuksol a szobájában az íróasztala alatt (tehát a többségünknek), mivel e kötet szerzőjében végre ők is lelki társra, legjobb barátra és mókakomára találhatnak.
Megrázó és humoros, mély és felemelő, felnőttes és gyerekes. Folytathatnám a látszólagos ellentétek sorát, de mivel ez jóval sekélyesebb lenne, mint a regénynek akár egyetlen mondata is, ezért abbahagyom. Inkább olvassátok el magát a művet! Össze sem lehet hasonlítani az ajánlóval. Azt ugyanis egy komoly, tehetséges, igazi író írta.

Litkai Gergely

VÉLEMÉNYEM

Valószínűleg a legjobb könyvek közé tartozik, amit valaha olvastam. Szeretnék róla részletes véleménykifejtést adni, aztán lehet, hogy csak magasztalás lesz belőle :P
Először is a borítóval kezdeném. Távolról egy lány arcának látszik, és már bőven olvastam, mikor rájöttem hogy ez bizony a hatszor négy lépésnyi kis szoba, ahol főhősnőnk, Bori lakik. Nem tudom ki tervezte, de nagyon tehetséges grafikus az illető.
A fülszöveg sem rossz, de Litkai Gergelynek igaza van: a belsejében egy még tehetségesebb író ad nekünk egy megfoghatatlan, csodálatos élményt.
Imádtam, ahogy a történetszálak egymásba fonódnak. Ahogy a matekfelelet történetében is másik helyszínre csöppenünk és mikor vége vissza a szobába majd a legvégén a feleletbe. Kicsit oda kellett figyelni, de nem zavart be, annyira nehéz nem volt követni a cselekvést.
Jómagam nem vallom magamat a magyar irodalom szerelmesének, de a kötet arra sarkallt, hogy ma már Kosztolányi verseket olvasgattam és rájöttem hogy mennyire nem jól ragadják meg a költőket az általános iskolai tananyagban: az érdekes, valódi érzéseket kiváltó írások soha nem kerülnek bele a tankönyvekbe, a diák pedig azt gondolhatja, hogy Petőfi egyenlő a Nemzeti Dallal és Anyám tyúkjával, egyébként el is lehet felejteni. Pedig nem. Az igazán jó versek ott lapulnak az "összes költeményei" válogatásokban, vagy jó barátunkon, az interneten is fellelhetjük őket.
Nagyon szellemes volt, ahogy a két neves író - Karinthy és Kosztolányi - macskaalakba bújva kalauzolja el főhősnőnket az ő fantáziájuk csodálatos világába.
Bori története megindító, és legszívesebben én is törni zúzni tudtam volna azoknak az igazságtalanságoknak a láttán, amiket vele szemben követtek el, azonban néha túlontúl életuntnak látszott. Igazán sikerült elkapni az "átlag tinédzser nem átlagos gondokkal" karaktert, talán ezért zavart kicsit. :P
Nagyon tetszett úgy összességében, főleg amikor az őszinték és becsületesek városában és a magyarórán ülhettem, de melegen ajánlom mindenkinek az igazmondó széket, aki úgy gondolja átveri az embereket.
Szabó Borbála megérdemli, hogy a kedvenc íróim közé fogadjam, és remélem még sok hasonló könyvet tarthatok majd a kezemben, amit ő írt.

ÉRTÉKELÉSEM
10/10* (lenne 11 is, csak nem lehet...na, adjunk neki egy csillagot is :p)

Újabb Gaiman: Tükör és füst

Szerző: Neil Gaiman
Könyvcím: Tükör és füst
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadási év: 2017

Fülszöveg: 

Neil Gaiman kezében a mágia nem pusztán illúzió, és minden lehetséges. Ebben az első, 1998-ban megjelent és mára klasszikussá vált novelláskötetében képzelete és ügyessége a hétköznapi világot baljós csodákkal teli hellyé változtatja: ahol egy filléres boltban megvásárolható a Szent Grál, ahol a bérgyilkos hirdetésben árulja szolgáltatásait, és ahol egy fiú az életéért alkudozik egy trollal.

Lépj be ebbe az új valóságba, amelyet tükrök sokszorosítanak és füst homályosít el, mégis mágikus és megragadható.

VÉLEMÉNYEM

Néha úgy érzem, Gaiman az az író, aki bármit el tud adni, és úgyis élvezhető lesz. Hatalmas kedvencem, a novelláinál szerintem nincs jobb a világon, habár gyakran kölcsönöz stílust más íróktól is, főként Lovecrafttól. Legelsőként tőle a Felkavaró tartalom című novelláskötetét olvastam, talán ezt egy kicsikét még inkább élveztem, ha lehet ilyet mondani.
Sokkal durvább versek és novellák voltak benne mint amit eddig tőle olvastam, és gyakori volt benne a trágárság, a szexualitás...mégis élveztem :D

A kedvenceim a következők voltak:

• Az aranyhalas medence és más történetek
• Lovagkor
• Vírus
• Keresem a lányt
• Nagykeráron beszámítjuk
• Idegenkedés
• Egér
• A gyilkosság misztériuma

Tehát elég sok :)
Bevallom, néhány elég abszurd, de minden fikció belopta magát a szívembe, még azok is, amelyeket itt most nem soroltam fel. Gaiman valahogy nekem mindig olyan fiatal. 1960-ban született, és mégis olyan (minden kötete, nem csak ez a korai), mintha egy zsenge, marha tehetséges fiatal író állna a rejtélyes sorok mögött. Mindig figyelmeztetnem kell magamat, hogy Gaiman már nem mai csibe.

ÉRTÉKELÉSEM
10/10

Kerekesszék, road movie, családi titkok: Szabadlábon

Sziasztok! :)

Nemrég értem haza egy kirándulásból ahol szabadidőmben bizony-bizony olvastam, és egy vaskosabb kötetet vittem magammal, ami nem más, mint a Szabadlábon, egy kerekesszékes srác, Dani története.

Szerző: Mészöly Ágnes
Könyvcím: Szabadlábon
Alcím: Road movie kerekesszékben
Kiadó: Tilos az Á Könyvek
Kiadási év: 2016

Fülszöveg:

Győri Dani tizenhat éves, kettesben él az anyjával, közepes tanuló egy közepes gimnáziumban, rajong a Barcelonáért, gitározik és mozgássérült, vagy ahogy ő hívja magát: nyomi.
Egy rosszul sikerült iskolai program és egy hatalmas otthoni veszekedés után őrült ötlete támad: elemeli anyja hitelkártyáját, vásárol magának egy repülőjegyet, és péntek reggel az iskola helyett Münchenbe indul.
Párizs, Amszterdam és Barcelona, egyetemi kampusz és autópályapihenő, bajor nemesi kastély és kolostor. Full extrás BMW és szakadt teherautó, zenészek, hackerek, örömlányok, deszkások.

VÉLEMÉNYEM

Kevés olyan könyvet olvastam, ami ennyire leplezetlenül beszél a mozgássértültek témájáról. Sőt, azt hiszem eggyel sem találkoztam...ezidáig.
A könyv bemutatja Dani mindennapjait, barátait, és kicsit a múltjába is visszatekinthetünk. Megismerhetjük az engedékenynek még véletlenül sem nevezhető édesanyját, Győri Ildikót, aki előre megtervezett mindent Dani életében.
Egy véletlen folytán Dani ezidáig ismeretlen édesapja Messenger üzenetet küld a fiának, aki egy hirtelen felindulás hatására - hiszen egész életében hazugságok hálójában volt kénytelen élni - repülőjegyet vásárol Münchenbe, hogy meglátogassa apját.
Azonban a kaland nem úgy sikerül, ahogy tervezte, és végül úgy dönt, folytatja az útját: eljut kedvenc focicsapata, a Barcelona egyik mérkőzésére.
Noha sok-sok kerülő árán ugyan, de szép lassan elindul célja felé.
Akárhogy is, a könyv kellően keserű és realista, azonban rengeteg olyan karaktert soroltat fel, akik bemutatják: a világ tele van jó emberekkel.
Én talán teljesen egészséges állapotban sem indultam volna neki ennek az útnak, habár többször eljátszottam a gondolattal.
Minden esetre nagyon tanulságos, szívet melengető történetnek tartom. Mindenkinek el kéne olvasnia, szülőknek és gyerekeknek egyaránt.

ÉRTÉKELÉSEM
10/10

Elfogadás, megértés, játékok: Kamarambó, a Senki Fia

Ezt a könyvecskét annak idején a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kaptam, amikor a Janikovszky Éva Meseíró Pályázatra küldtem be munkámat. A hely amúgy önmagában is csodálatos, ez pedig egy kedves emlék onnan. Emlékszem a hazafelé tartó három órás út alatt ki is olvastam.

Szerző: Horváth Péter
Könyvcím: Kamarambó, a Senki Fia
Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadási év: 2008

Fülszöveg:

Nagy az izgalom a gyerekszoba régi, ütött-kopott játékai között: hamarosan megszületik a Herceg, és kedvenc játékot választ magának. Vajon melyikük lesz a szerencsés? Az autó nélküli autóversenyző? A sítalpas majom? A törött lábú gipszkatona vagy a hatalommániás keljfeljancsi? A szőke és kissé felszínes Szalvéta kislány? Talán a tüzesvérű Néger Baba? A játékok elszántak, a harctól sem riadnak vissza a siker érdekében. Csak egyvalaki akad közöttük, aki nem vesz részt a csatározásban: Kamarambó, a posztóbaba. Ő inkább azt szeretné kideríteni, miért született a világra. Úgy tűnik, a válasz a gyerekszoba falain túl vár rá, valahol a padláson, vagy még magasabban…

VÉLEMÉNYEM

Varázslatos mesének tartottam akkor is, most is. Tipikusan olyan könyv, ami egy kisgyereknek is olvasható ugyan (bár nem biztos hogy élvezni fogja) de a nagyoknak is legalább olyan tanulsággal szolgál. Több felnőttvicc volt benne, habár olyan rejtett formában, hogy csak a tüzetes szemlélődőnek tűnik fel a dolog. Leginkább A kis herceg-hez tudnám hasonlítani műfajilag és tartalmilag. Kicsit kifacsart, nagyon új és egyedi. Kamarambó volt a legtisztább karakter, és tényleg tanulságos volt ez a "játékháború" úgymond, és az ember komolyan elgondolkozik, hogy vajon mi is ilyen kicsinyes dolgok miatt harcolunk? Mindkét csoport jónak tartotta magát és lényegében egyikük sem volt az.

ÉRTÉKELÉSEM
10/8

Kísértetek, félelem, nyomozás: A sikító lépcső esete

Sziasztok!

Régen írtam már, ennek az az oka, hogy jelenleg újraolvastam, és úgy döntöttem nem írok új bejegyzést arról, amiről már megtettem, de újra itt vagyok egy fantasztikus könyvvel:

Szerző: Jonathan Stroud
Könyvcím: A sikító lépcső esete
Kiadó: Animus
Kiadási év: 2014
Sorozat: Lockwood és Tsa.

Fülszöveg: 

Amikor a holtak visszatérnek, hogy élőkre vadásszanak, a Lockwood és Tsa. színre lép…

Ötven éve már, hogy az ország járványszerű kísértetjárástól szenved. A szellemek okozta bajoknak számos ügynökség igyekszik elejét venni. Lucy Carlyle, az ifjú és tehetséges ügynök, bár szép karrier reményében érkezik Londonba, egyszerre a város legkisebb és legpechesebb ügynökségének csapatában találja magát, melyet az igéző mosolyú Anthony Lockwood vezet. Miután egy ügyet végzetesen elszúrnak, az ügynökség léte veszélybe kerül. Hamarosan adódik egy utolsó esély a cég megmentésére, ám ehhez el kell tölteniük egy éjszakát Anglia kísértetek által legsűrűbben lakott házában. És megúszni élve.

Feszültség, humor és elképesztően vad kísértetek. A sikító lépcső esete egy hátborzongató sorozat első kötete. Történetek egy városból, amelyben szellemek garázdálkodnak. Az éjszakáid már sosem lesznek a régiek…

VÉLEMÉNYEM

A Sikító lépcső esete egy olyan történet, amiben keveredik a reneszánsz, az ifjúsági irodalom és a krimi. Mindezt összevetve egy remek történetet kapunk, kidolgozott karakterekkel, élvezhető és lezárt – ugyanakkor részint elvarratlan – cselekménnyel. Noha a történet elbeszélője főhősnőnk, Lucy, aki az első szám első személy és harmadik személy közötti különös egyveleggel írja le a történetet a többi szereplőt is megismerhetjük, még akkor is ha egyesek kicsit túlzottan titokzatosak. Jól észrevehető a Lucy és Lockwood közötti kibontakozó romantikus pillanatok (amiből a következő kötetekben talán többet is kaphatunk), amik még pont nem mennek a történet rovására. George pedig egy olyan karakter, aki olyan esetlen, hogy már nemcsak megmosolyogja, hanem meg is szánja az ember c:

Az alaptörténet Angliában játszódik, ahol már közel ötven éve ún. jelenések és Látogatók kísértik a polgárokat. Ezeknek a szellemeknek a felderítése és hatástalanítása azonban a gyerekek feladata, ugyanis a felnőttek már képtelenek érzékelni őket. Ezért aztán egész Anglia területén sok-sok vállalat és társulat létesül a kísértetek ellen. Közéjük tartozik a Lockwood és Tsa. is. Kicsi, népszerűtlen, sőt, nem is a megszokott módon üzemel: felnőtt felvigyázók nélkül indulnak a bevetésekre.

A szellemek elfogására rendes, sőt, akár hihető elméletet kapunk a könyv olvasásakor, azonban ezen a részen is rengeteg az elvarratlan szál és jómagam kíváncsian áhítozom több információra a Látogatók kilétéről, megjelenéséről, elfogásáról. Valamint ott van Lucy képessége is, ami megint csak újabb történetekre ösztökélheti az írót a továbbiakban.

Nagyon tetszett még a nyomozós szál is, főleg ami a végén kiderült. Lockwood ebben is titokzatost játszott, úgy, ahogyan a titkos szobájával, a házával és a szülei rejtélyes eltűnésével is. Minden esetre ettől a történettől még sok-sok meglepetést és izgalmat várok. Nem tudom ki hogy van vele, de az ilyen sorozatok első kötete szokott nálam mérvadó lenni. Itt bőven megugrotta a mércét, amit kaptam. A jellemzések és leírások olyan jók voltak, hogy én is bele tudtam képzelődni a helyzetbe, magamévá tettem sok képkockát. (és megriadva ugrottam fel, mikor olvasás közben benyitottak a szobába :P)

Viszont a címválasztás valahogy most nem jött be, nem épp passzol, noha az elem fontos része a történetnek.

ÉRTÉKELÉSEM

10/9,5

Első YA-m : Sugar

Sugar sugar, honey honey…

Szerző: Deirdre Riordan Hall
Könyvcím: Sugar
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös
Kiadási év: 2016
Fülszöveg:

Én ​vagyok az a kövér, félig Puerto Ricó-i, félig lengyel lány, aki úgy érzi, nem találja a helyét sem a saját bőrében, sem sehol máshol.

Sugar Legowski-Gracia nem volt mindig kövér, de tizenhét éves korára ez megváltozott. Ugyan nem annyira terebélyes, mint a mamája, aki hatalmas mérete miatt hónapok óta nem tudott kikelni az ágyból. Nem is annyira ormótlan, mint a bátyja, Görény, akibe több aljasság szorult, mint háj, és ez mindent elárul a természetéről. Sugar pont annyira túlsúlyos, hogy durva sértegetések céltáblája legyen, bármerre is jár: boltban, utcán vagy az iskolában.

Sugar találkozik Evennel – és nem Evannel, ahogy félig analfabéta apja helytelenül megadta a fia nevét a születési anyakönyvi kivonatán –, és megtapasztalja, milyen az, amikor valaki nem a testét, hanem őt magát látja. Valószínűtlen barátságuknak köszönhetően Sugar életében először megengedi magának azt a luxust, hogy a jövőre is gondoljon. A jövőre, amit nem árnyékol be a saját testéről alkotott képe, sem az anyja sértegetései. Sugar hamarosan válaszút elé kerül: döntenie kell, hogy azzá a lánnyá válik-e, akit Even segítségével felfedezett önmagában, vagy felhagy a küzdelemmel, és elfogadja azt a szerepet, amibe a családja és az eddigi élete kényszerítette.

Kövesd a sorsát!

VÉLEMÉNYEM

Régen olvastam már ilyen gyorsan ilyen jót. Régebben megvetettem a Young Adult könyveket, és lehet ez még most is így van, de ez a könyv azért kicsit megszerettette a műfajt velem. Talán azért mert amellett, hogy benne van a szerelmes szál egy igen komoly témát dolgoz fel, elég reálisan.

A főszereplőnk, Sugar (ezért linkeltem a zenét is indítottam a mondattal) egy nem kicsit túlsúlyos középiskolás lány, aki egy omladozó házban él anyjával, aki nem tud lábra állni a túlsúly miatt, és bátyjával, aki mind fizikálisan mind mentálisan bántalmazza.

Mindemellett az iskolában is folyamatos célpont, mindenki őt cikizi, nincs egy nyugodt perce sem. Az írónő szép lassan nyújt betekintést a lány múltjába, jelenjébe és tervezett jövőjébe. A könyv első harmadában nyomott hangulatom volt az oldalak ízlelgetése közben és a sok zabálástól már én rosszul lettem.

Aztán jött Even. Tényleg mindent megváltoztatott. A következő pár mondatot amit Even sorsáról szeretnék mondani csak Molyon tekinthetitek majd meg mert csupa spoiler az egész. Evenről egyszerűen nem lehet másképp beszélni.

Amíg jelen volt a könyvben minden olyan volt, mint egy cukormázas fánk. Aztán kilépett, és megint komor lett a hangulat. Aztán ott volt még a motorozás, ami nagyon tetszett, ugyanis én is imádok motorozni. Örültem neki, hogy Sugarnak is szenvedélye lett (mármint a varrás mellett)

Volt egy mélypont, aztán szépen megint kiemelkedtünk belőle, és a végén egy olyan keserédes szájízzel tettem le a kötetet. Ha ilyen a YA bizonyára többet fogok olvasni. Ha meg nem, akkor köszönöm a szerzőnőnek, hogy az ő csodája került először a kezembe.

Köszönöm Kövér Henrynek, a pszichológusoknak, Stacynek és legfőképpen EVENNEK, hogy jobbá tettétek egy reményvesztett lélek életét! :)

ÉRTÉKELÉSEM

10/10

Top5Wednesday: Kedvenc háttérszereplők

Nagyon röstellem, de tegnap kiránduláson voltam és csak este kilenckor értem haza, nem volt időm megírni a bejegyzést határidőre :(

Mégis úgy gondolom hogy mindenképp bepótolom, és nagyon sajnálom az elmaradást!

A mai tegnapi téma a top 5 kedvenc háttérszereplőim voltak. Kezdem is! :)

#1 ~ Luna Lovegood (Harry Potter)

Luna tipikusan az a karakter, aki teljességgel kiáll a sorból, éppen ezért szerettem meg annyira. Különleges világmeglátása, öltözködése, beszédstílusa az, ami a leginkább megfogott benne. Sajnos elég kevés szerepet kapott a sorozat folyamán, bár néhány eseményszálban döntő szerepe volt. Az őt játszó színész, Evanna Lych  is hatalmasat alakított a filmadoptáció során :)

#2 ~ Mrs. Burrows (Alagutak)

Mrs. Burrows az a szereplő volt a könyvsorozatban, akit eleinte ki nem állhattam, jellemtelennek, sőt, idegesítőnek tartottam, pedig elvileg a "jó" oldalon állt. Később minden megváltozott, igaz csak a harmadik-negyedik kötetben kapott nagyobb szerepet. Így aztán joggal mondhatom hogy ő az a karakter, aki eddigi olvasási élményeim alapján a legtöbb változást tette le az asztalra.

#3 ~ Benett (Balla Adrienn)

Benett a történet szerint egy olyan lány, aki a számítógépek mestere, és rendszerint akkor tűnik fel, ha a nyomozóbrigádnak bármilyen ezzel kapcsolatos óhaja, sóhaja, panasza van (pendrive feltörése, mailcímek és számítógépek átkutatása, információkeresés, stb.) Én is imádok ilyen munkákat végezni, habár a hack és crack messze áll tőlem, ezért evidens hogy rögtön megkedveltem a pufók arcú lányt :)

A korábbiakban írtam a sorozatról és Benettről is, a cikkeket itt olvashatjátok.

#4 ~ Matskahegyi professzor (Cicus és a Büdös Macskák háborúja)

Úgy gondoltam, hogy az eddigi könyvek után kisebb korom egyik kedvencéből, a Cicus és Büdös Macskák háborújából is elhozom nektek a kedvenc háttérszereplőmet, aki nem más, mint Matskahegyi professzor. Lényegében fogalmam sincs, hogy őt most mint első férfi karaktert, vagy első állati karaktert jegyezzek meg a felsorolásban, de inkább előbbire tippelnék. :D

#5 ~ Tyula (Váltságdíj nélkül)

Tyula egy értelmi fogyatékos férfi, aki egy világ végi kis falucskában lakik, és az egyetlen dolog amihez ért az a kukoricatermesztés. A betolakodóktól pedig az élete árán is megvédi az ültetvényét. Éppen ezért történik az, hogy a főszereplők egy balszerencsés menekülés közepette szembetalálkoznak Tyula puskacsövével, sőt, egyikük meg is sérül. Tyula mondandóját emellett alig alig lehet megérteni, külön értelmező kéziszótárral kellett volna ellátni :D

A könyvben csupán néhány fejezetben tűnik fel, de ettől függetlenül nagyon mulatságos, felejthetetlen karakter :)

Meghökkentő, felzaklató: Felkavaró tartalom

A legelső verseskötet után most elérkezett a legelső novelláskötet is a blogra, ami egyben az első Gaiman könyvem is :D

Könyvcím: Felkavaró tartalom

Szerző: Neil Gaiman

Kiadó: Agave Könyvek

Kiadási év: 2015

Fülszöveg:

Új novelláskötetében Neil Gaiman a maszkjainkat lerántva próbálja feltárni sebezhető, igazi énünket. Finom humora és borzongató képzelőereje olyan novellákat eredményez, melyeket újra meg újra el akarunk olvasni.

A Fekete kutya című, eddig sehol máshol nem olvasható történet az Amerikai istenek világában játszódik, és Árnyék kalandjait szövi tovább. A gyűjtemény többi része is hasonlóan varázslatos: Gaiman számos stílust és műfajt – horror- és kísértettörténet, science-fiction és tündérmese, tanmese és vers – felvonultatva deríti fel az emberi érzések, élmények és tapasztalatok birodalmát. Egy novella az Óceán az út végén mellé, egy öregkori Sherlock Holmes-rejtély, egy közösségi média inspirálta kisprózafüzér és további húsz írás található a kötetben, mely méltó párja a Tükör és füstnek és a Törékeny holmiknak. 

VÉLEMÉNYEM

Mindenekelőtt tudniillik hogy én élek halok a novellákért, falom őket és nem tudok betelni velük. Igaz általában interneten szoktam őket olvasni, ráadásul úgy, hogy nyomtatásban meg sem jelennek, de ez alkalommal szemet szúrt ez a tünemény és kénytelen voltam elolvasni.

Voltak olyan novellák, amik nem annyira nyerték el a tetszésemet, de mégis azok voltak többségben amiket egyszerűen újra és újra el akarok majd olvasni! A tartalomról azonban minden esetben elmondható, hogy felkavaró . Nagyon tetszett a :

•          Kalandos történet
•          Aki elfelejtette Ray Bradburyt
•          Klikk-Klakk, a zörgőszörny
•          Nőnemű végződések
•         A közömbösség rásegítő
•     Az igazság egy barlang a fekete hegyen

Kevésbé nyerték el tetszésemet:

•         Hogyan rakjunk össze egy széket
•         Az alvó és az orsó

A nem megjelölt versek és novellák tetszettek ugyan, de nem hagytak bennem akkora nyomot. Apropó, versek. Verset fordítani nagyon nagy meló lehet, minden tiszteletem a fordítógárdának. Azonban szerintem az nem lesz olyan, mint az eredeti. Éppen ezért a versek angolul nagyobb élményt nyújtottak volna, lehet egyszer valamilyen módon elolvasom őket abban a formában is.

Minden novella folyt szépen a saját kis medrében, majd hirtelen csatt és egy olyan fordulópont következett be, ami gyorsan felkeltette az akár már lankadó figyelmem a történet kapcsán. Ezzel a könyvvel kedvet kaptam több Gaimanhez, különösképp a novelláihoz. Nagyon érdekes és sokszínű szerzőnek találtam már ebből az egy kötetből.

ÉRTÉKELÉSEM

10/10

Versek kamaszoknak: Kinőttelek

A mai napon egy másik bejegyzést is közzéteszek, ami a blog első verseskötete is lesz egyben :) Csodaszép illusztrációkkal fűszerezett kötet ez, ami nem más, mint a Kinőttelek.

Könyvcím: Kinőttelek

Szerző: Szele Ágnes (szerk.)

Kiadó: Sziget Kiadó

Kiadási év: 2005

Fülszöveg:

Szeretettel ajánljuk ezeket a verseket Zsoltnak, Béninek és Marcellnak és még talán Neked is! számítógépezés helyett, alatt, felett, mellett, előtt és esetleg után!

Olcsóbb és nem ráz!

Ági, Kriszta, János

VÉLEMÉNYEM

Azt hittem nem szeretem a verseket, de ez a könyv igenis felnyitotta a szemem a témával kapcsolatban. A könyvet már régebben kinéztem magamnak és a könyvtárban ez alkalommal le is csaptam rá. Nem tartott sokáig átrágni magamat rajta.

Alapvetően rengeteg vers van benne kortárs és régi szerzőktől is, így Romhányi, Petőfi, Kosztolányi neve is feltűnik lépten nyomon. Az illusztrációk nem hivalkodóak és teljesen megfelelnek a könyv hangulatához, minden oldalon egy, maximum két szín dominál. Tetszettek nagyon.

Van benne poén is bőven (pl. Bugyi a szélben, Limerickek – utóbbit hangosan olvastam az itthoniaknak) de komolyabb témákat feldolgozó írások is.

A Teve fohásza, Fiúk dala, és sok más is benne van, ami azt hiszem mindenki számára ismerős, de akkor is élmény volt olvasni, mikor a fejemben még benne voltak foszlányok.

Nagyon ajánlom mindenkinek :)

ÉRTÉKELÉSEM 

10/10

Mindenkinek megvan a tehetsége: 35 kiló remény

Szerző: Anna Gavalda
Könyvcím: 35 kiló remény
Kiadó: Magvető
Kiadási év: 2009
Fülszöveg:
A 35 kiló remény egy francia kiskamasz története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Grégoire, bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának, de a matekkal és a szüleivel hadilábon áll. A helyzet napról napra romlik, kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább…

Anna Gavalda ifjúsági regényében minden írói erényét megvillantja: egy hétköznapi történetet mesél el rólad vagy a szomszéd fiúról, egy családról, ahol mindig lenne mit tenni, elfogadásról és elutasításról, és arról, hogy gyerekként sem könnyű az élet.

VÉLEMÉNYEM

Ez a könyv nagyon rövid történetet mesélt el, mégis sokat jelent a számomra. Nem igazán szoktam olyan könyvekre akadni, akik hasonló fiúkról szólnak mint a könyvben szereplő Grégoire. Olyan fiú ő, aki csak egyetlen dologhoz ért, ami nem más, mint a barkácsolás, szerelés. Az iskolai tanulmányai borzalmasak, másodjára bukik meg mikor kirúgják az iskolából. (persze a magatartás is közrejátszik)

Az egyetlen ember akiben megbízhat nem más mint a nagypapája, León apó, akit hasonló fából faragtak mint unokáját azzal a különbséggel, hogy a nagyapó a tanulásban is jeleskedett annak idején. A családi háttér sincs rendben azonban, Greg apja és anyja is rengeteget veszekednek, ezért aztán a nagyapó úgy dönt hogy ideje a fiút bentlakásos iskolába küldeni.

A történetet magát nem is mesélem tovább, aki szeretné olvassa el, nagyon rövid novella (?) és tényleg megható történet. Kicsit nekem rövid volt, kevés jellemzést pakoltak bele, sokkal inkább a történet maga az, amiért ajánlom.

ÉRTÉKELÉSEM: 8/10

Top5Wednesday: Nyári olvasás

Sziasztok! :D

Még soha nem csináltam ilyet és remélem mindent jól fogok csinálni. A május 17-ére szóló téma azokról a könyvekről szól, ami a nyár érzését kelti bennünk, a nyár jut róluk eszünkbe olvasás közben.

#1 Kertész Erzsébet - Szamóca lányok

Ezt a könyvet körülbelül 10 évesen olvashattam és az iskolai könyvtárból kölcsönöztem ki december környékén. Nagyon hideg tél volt és jól esett minden sor, nagy élmény volt olvasni egy takaró alatt kuckózva, egy csipet nyarat kaphattam ezáltal a tél kellős közepén :)

#2 Varga Bálint - Váltságdíj nélkül

A történet egy nyári szünet ideje alatt játszódik, három diák kalandos utazását regéli el, akiket elrabolt a szerb maffia. Humoros, Magasfeszültség, és tele van akcióval, szuper könyv :)

És nyári is.

#3 G. Szabó Judit - Hárman a szekrény tetején

Hatalmasan megírt történet, amit azt hiszem elég sokan ismerünk és szeretünk. G. Szabó Judit elragadó története olyan gyerekről, akik leleményesek, találékonyak, játékosak, és mindig benne vannak a csínytevésben. Az iskolát pedig utálják, nem is okoz nagy meglepetést, hogy a történetük is a nyári szünet kellős közepén játszódik :)

#4 Fekete István - Tüskevár

Azt hiszem egy újabb olyan történet ami egyszerűen nem hiányozhat a listámról! :) Bütyök és Tutajos elragadó története Matula bácsival, ami ugyanolyan élményt nyújt minden korosztály számára.

#5 Nógrádi Gábor - Az anyu én vagyok!

Az utolsó pedig egy "könnyed nyári olvasmány" címen kerül a listámba. :D nem is csoda, Nógrádit kisgyerekként is imádtam, ahogy most is. Ez pedig talán mind közül a legjobban sikerült műve.

Nem lett túl hosszú bejegyzés sajnos, de remélem jövő héten jobban fog menni! Addig is sziasztok.

Online és offline zaklatás: Massza

Ismételten köszöntök mindenkit! ;)

Mielőtt belekezdenék ebbe a bejegyzésbe fontos bejelentéssel tartozok nektek!
Létezik egy úgynevezett Top5Wednesday program, aminek a keretében minden Bloggert és videobloggert szeretettel várnak minden héten. Egyfajta állandó bejegyzés lenne ez a blog számára, minden héten jelentkeznék az adott témával. Így arra is sarkallnám magam hogy írjak írjak és ne hanyagoljam el a blogot. Az ötletet Wandamaci-nál láttam, (vagyis az ő Molyos profilján) majd Arwen, Nagy Dorka és Réta blogján is, akik nagyon szívesen látnak a magyarországi mozgalomban ^^
A programról bővebben itt olvashattok, ma már jövök is az első poszttal! :)

Na de hogy most már tényleg a bejegyzéssel foglalkozzak, ez alkalommal egy nagyon sokkoló könyvet kaptam kézbe, aminek a ZAKLATÁS a témája. Mind a való életben, mind online.

Könyvcím: Massza

Szerző: Kalapos Éva
Kiadó: Menő Könyvek
Kiadási év: 2016
Fülszöveg: Ráber Patrik tök átlagos. Tizennégy múlt, egy hatosztályos gimibe jár, normális családja van és néhány (kevésbé) normális barátja. A haja szőke, a szeme sötétkék, a testalkata átlagos. A lányok alig veszik észre. Legalábbis a legtöbb.
Ráber Patrik mégis elüt az átlagtól. Színésznek készül, szabadidejében verseket és monológokat tanul. A családja nem igazán érti meg, ahogy az osztálytársai sem.
Ráber Patrik kretén.
Ráber Patrik nyomorék.
Ráber Patrikra nincs szüksége a világnak.
Legalábbis azok szerint, akik zaklatják őt.

Egy regény az online és offline megfélemlítésről, egy kamasz legádázabb félelmeiről és arról, hová vezet, ha a cybertérben teljesen elvész a kontroll.
Olvasd el! És nem csak akkor, ha érintett vagy.
A regényt tizennégy éven felülieknek ajánljuk!

VÉLEMÉNYEM

Nos, nem is igazán tudok véleményt nyilvánítani. Azért megpróbálok. A történet egy teljesen átlagos srácról szól, főleg első ránézésre. Vannak szülei, egy testvére, két barátja, a jegyei átlagosak. Nem sokáig gondoljuk így, ugyanis Patrik egy színésztehetség.
Ezért aztán nem csoda, hogy jelentkezik a helyi diák színjátszókör előválogatójára, ahol hatalmas sikert arat :)
Azonban a helyi "kigyúrt izomagy" csapat rászáll, ugyanis Dina, a legszebb lány az osztályban megtetszik neki, sőt, Dinának is tetszik a fiú. Végül elkezdik zaklatni.

Hosszú folyamat ez. Először csak az ebédpénzét szedik el a kajájával. Azonban ez is épp elég ahhoz, hogy a fiú ne egyen rendesen egész nap és már hallucinációi legyenek. Ez viszont pont jól jön a darabhoz, amit játszanak, a Frankenstein-hez

Később ez a fajta zaklatás megszűnik, és online eszközökhöz folyamodnak. Szörnyű érzés lehet mindezt átélni, pláne egy olyan gyereknek, mint Patrik. A szülei rendkívül irritálóak voltak, nagyon nem jól kezelték a helyzetet, végig haragudtam rájuk.

A könyv nyelvezetére többen panaszkodtak, bevallom kicsit engem is zavart, de így volt hiteles. Tényleg olyan volt, amilyennek lennie kellett. Talán egy kicsit bővebb lére ereszthették volna a történetet, kicsit jobban kifejthették volna mi miért történt.

A kedvenc karakterem mégis Klau volt. Jobban hasonlított rám, mint bárki más.

A könyv végén található tanácsok hasznosak voltak, de kicsit unalmasnak tartottam őket. Mégis kellettek.

ÉRTÉKELÉSEM
10/8

Lada, oroszok, elfogadás: Csikk

Sziasztok!

Ebben a bejegyzésben egy hatalmas fogadott kedvencet fogok nektek bemutatni, aminek (ahogy fent is olvashattátok) Csikk a címe.

Könyvcím: Csikk

Szerző: Wolfganf Herrndorf

Kiadó: Scolar

Kiadási év: 2010

Fülszöveg: 2010 ​Berlin. Maik Klingenberg, a tizennégy éves kamasz éli az ilyen korú srácok unalmas mindennapjait. Egy berlini gimnázium tanulója, családi élete a megszokottan zűrös: anyja alkoholista, a csőd előtt álló ingatlanos apja szeretőt tart, Maik reménytelenül szerelmes Tatjana nevű szerb származású osztálytársnőjébe. Magányos, érzékeny, okos, szentimentális, ám a gyakorlati életben tökéletesen tapasztalatlan és kissé gyáva. Eljön a vakáció ideje, de Maik nem mehet nyaralni, két hétre egyedül marad a város szélén álló nagy házban, anyja újabb elvonókúrán, apja a titkárnőjével vidéken „dolgozik”. Ekkor jelenik meg a ház előtt egy lopott autóval Csikk becenevű osztálytársa, aki eredetileg az Andrej Csicsacsov nevet viseli. A két srác gyorsan összebarátkozik, és a meglovasított trogya Ladával, nagyjából tisztán az unalom leküzdése ellen, elindulnak a nagy utazásra, Csikk rokonaihoz, Havasalföldre. Hogy nem jutnak el oda, az természetes… A regény, amolyan kettős nevelődési regény, másrészt epikus road movie, a Kelet-Németországon át vezető kalandozás története, Maik egyes szám első személyű narrációjában előadva.

A német kritika előszeretettel nevezte az új Zabhegyezőnek a regényt, nem egészen alaptalanul. Kamaszromantika, tapasztalatlan gyerekek kalandjai, az otthontalanság érzése a felnőttek világában, mint Salinger egykori sikerkönyvében. Kallódó fiatalok a szellemesen és ötletesen bonyolított cselekményben, könnyű kézzel, de nem felületesen megírva.

VÉLEMÉNYEM

Hogy miért? A történet két gyerek kalandos nyári utazását mutatja be Németországban. Egyikük Maik Klingenberg. Maik, a senki, Maik, aki halálosan szerelmes a legnépszerűbb lányba az osztályban, Maik, akit senki nem vesz észre és még arra a szülinapi bulira sem hívják meg, ahova egyébként az összes osztálytársa hivatalos. Az apja eladósodás szélén álló ingatlanügynök, az anyja súlyos alkoholista.

Másik alanyunk, Andrej Csicsacsov, vagy rövidebben: Csikk. A gyerek, aki úgy néz ki, mint egy csöves, és a héten minimum két nap iszákosan jön iskolába. Csikk, akinek a bátyja már többször ült börtönben, és gyakran belekeverte őt is a bűnbe.

Nos igen, itt van ez a két diák, akik a nyári szünetben hatalmas elhatározásra jutnak: elmennek Havasalföldre, méghozzá egy lopott Lada segítségével. :D Rengeteg kalandot megélnek együtt, és tényleg órákig tudnék regélni arról, hogy ők ketten mi mindent vittek véghez (meg hogy milyen szívesen lettem volna valamelyikük helyében).

Csodálatos történet volt, hatalmas pofán vágást kaphattam felőle így is, hogy tényleg vannak olyan osztálytársaim is akiknek nem tulajdonítok nagyobb figyelmet, pedig lehet pont ott kellene segítenem, vagy ő viszont szeretne velem ismerkedni, mert nem akar egyedül lenni és senkinek érezni magát. Másrészről a szülőknek ad leckét a kötet, csupa rossz szülőpélda van felvezetve mindkét oldalról.

Isáról szeretnék még néhány szót ejteni. Nagyon megfogott a karaktere a két főszereplőnk mellett, és szerettem volna kicsit többet megtudni a háttérsztorijáról és hogy végeredményben hogy került a szeméttelepre, mikor értelmes, okos, talpraesett lányként volt feltüntetve.  Kicsit több jöhetett volna belőle és Maikból, de az író a fantáziánkra bízta a végkifejletet ilyen módon. :)

A bíróságon nagyon izgultam értük, nem volt tiszta előttem pontosan mi fog történni velük, és valljuk be, Csikknek nem is végződött olyan fenomenálisan a kaland. :/

Az anyuka karakterét emelném még ki, mint olyan. Az alkesz szereplők általában ingerlékenyek, vagy olyanok, akik nem tudnak nagyon semmit az őket körülvevő világukról… nos, Maik anyja nem ilyen alkesz volt. Sokkal inkább tűnt úgy néha, mintha az apa lenne az, aki már pár sört legurított a nap
folyamán.

Alapvetően szuper könyv, ezért bátran mondhatom, hogy:

ÉRTÉKELÉSEM

10/10 :)

Még néhány idézetet emelnék ki:

Kicsi korom óta azt tanította az apám, hogy a világ rossz. A világ rossz, és az emberek is rosszak benne. Ne bízz meg senkiben, ne állj szóba idegenekkel, satöbbi. Ezt mesélték a szüleim, ezt mesélték a tanáraim, és ezt mesélték a tévében is. Ha belenézel a hírekbe: rosszak az emberek. Belenézel a Spiegel tévébe: rosszak az emberek. És talán ez igaz is, az emberek 99 százaléka tényleg rossz. Azért furcsa: mert Csikk és én az utazásunk alatt szinte csakis azzal az egy százalékkal találkoztunk, akik nem rosszak.

Soha nem tudom hogy kell ezekkel az emberekkel szót érteni. Kertészként dolgozott nálunk régebben egy indiai fickó, de aztán anyagi okokból le kellett mondani, és vele is ugyanez volt a helyzet. Kínos. Teljesen normális emberekként kezelem őket, de ők úgy viselkednek, mint az alkalmazottak, akik arra vannak, hogy eltakarítsák a szart, és tényleg pont erre vannak, de én azért mégiscsak tizennégy éves vagyok. A szülőknek nincs ezzel gondjuk, és ha ők itt vannak, nekem sincs gondom velük. De ha kettesben maradok a vietnami csajjal, úgy érzem magam, mint Hitler. Majdnem kitépem a porrongyot a kezéből, hogy nekiálljak törölgetni. 

Új téma :D

Sziasztok!

Mint az előző bejegyzésben ígértem teljesen átszabtam a blog kinézetét, és szerintem marha jól sikerült!
Gondolkoztam rajta, hogy esetleg írok egy teljesen egyedi HTML-t, de igen hamar elvetettem az ötletet, informatikus tudásom befuccsol ott, hogy átírogattam ezt :D

Szeretném részletezni, de előbb bemutatom az oldalt ahonnan a csodálatos alapomat szedtem :)
https://btemplates.com/2015/blogger-template-volemos-juntos/

Nagy örömmel konstatáltam, hogy szerkeszthető sablont sikerült beszereznem, ami ráadásul ingyenes is, a gooyaabitemplates-ről szedtem többször, de azokat sajnos a Blogger szerkesztőfelülete nem támogatja, pedig ott is csodaszép ingyenes (!) munkák találhatók.

Legeslegelőször a gyönyörű fejléc fogott meg, aztán a legördülő menü, és végül az egész sablon, baromi jól meg van tervezve :D

Amiket én állítgattam az a cursorkövető, amit egy html kódokat tartalmazó oldalról másoltam, valamint a linkeket, betűtípusokat, fejléceket és hasonlókat állítottam át.

Később még talán dolgozok rajta valamicskét, egy-két fejlesztést fogok nyomni, de alapvetően szerintem már így is szép és használható a felület, remélem nektek is tetszeni fog. 

Lovecraft 4: Rettenetes helyettes

Sziasztok! :D
Ma még egy bejegyzéssel gazdagítom a blogot, ezúttal egy sorozat jelenlegi utolsó kötetével.

Szerző: Charles Gilman

Könyvcím: Rettenetes helyettes

Kiadó: Ventus Libro

Kiadási év: 2016

Sorozat: Titkok a Lovecraft suliból 

Fülszöveg: A ​Titkok a Lovecraft suliból hátborzongató sorozat egy kísértetjárta általános iskoláról, ahol szörnyek barangolnak a termekben, titokzatos fény dereng az ajtók mögött, és különös átváltozások zajlanak a szemünk előtt.

A hetedikes Robert Arthur csak egy dolgot akar: beilleszkedni az új iskolában. Ám a hely zsúfolva van szellemekkel és természetfeletti lényekkel. Mit tehet egy diák ilyenkor? Kérjen segítséget a tanároktól? Néhányan közülük álruhás szörnyetegek! Vagy keressen az osztálytársai között valakit, akiben megbízhat? Közülük is sokan átváltoznak! Ha Robertnek és barátainak sikerülne kiderítenie az igazságot a Lovecraft Általános Iskola titkos történetéről, rájönnének, ki vagy mi áll a rejtélyek hátterében.

A Titkok a Lovecraft suliból minden kötetének fantasztikus, átváltozó borítója van. Egyfelől nézve az iskola helyettes tanárát ábrázolja fordítsd el, és máris förtelmes démonná változik. Gyűjtsd össze a sorozat részeit, és minden kötettel egyre közelebb jutsz a Lovecraft suli rejtélyéhez. Mintha csak saját, kísértetjárta könyvtárszobád lenne.

Véleményem:
A sorozatot továbbra is hatalmas limonádéhorrornak tartom, olyan borítókkal, amik főként azokat a gyerekeket, akiknek a külső a mindenük tökéletesen meg lehet fogni. Az illusztrációk is csodálatosak, a külcsínre egy rossz szavam sem lehet. Azonban a belső tartalmakkal már meggyűlik a kritikus baja. :D
Ugyanis nem tudom hova tenni. Szépen megfogalmazott sorok, még a kiadó is szinte nyomdahiba nélkül dobta a piacra a sorozatot, azonban hiába minden okos trükk, amit Gilman bevetett, ez a sorozat még mindig nem mond nekem túl sok mindent.
A felvezetés olyan, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, a leírások, jellemzések, csattanók mind a helyükön vannak, de mégis olyan, mintha egy sablon alapján dolgoznánk.
Egy egyszerű diáktörténet megdobva pár szörnnyel és egy bizarr másik dimenzió elmélettel (hozzáteszem ezek egyedi részei a könyvnek, de valahogy az "egyszerű diáktörténet" elrontja mindazt, amit a Tillinghast kastély rejtelmei nyújthatnának).
Talán azért érzem így, mert nem én vagyok a megcélzott korosztály, ez a könyv legjobb esetben is csak 10+ besorolást nyerne, de inkább 7+ szerény személyem szerint, ami egy "horror" történetnek igencsak megtizedelheti a "félelemfaktorát".
Mégis azt mondom, hogy a többi könyv szerintem gyengébb volt ennél, ez mindenképp szebb felvezetéssel, jobb történetkidolgozással rendelkezett. Azt hiszem az író is fejlődött a "Démon tanár úr" óta. :)

Értékelésem: 7/10

Sorozatokra kattanva: Tündérkönyv

Sziasztok!

Megint kicsit elmaradoztam és szerintem szokásommá fog válni, hogy csak hónaponta írok, de akkor többet. :)
Igazából rá kellett jönnöm, hogy ezeket a véleményeket nagyon jó visszaolvasnom, azt hiszem ezt a blogot is csak magamnak vezetem :o
Na de lássuk a mai nap egyik nyertesét, ami nem más, mint a Balszerencsés tündérmese harmadik kötete, a Tündérkönyv! :D
Ilyenkor régebb óta vezetett blogok szoktak csatolni korábbi cikkeket a sorozat előző részeiről, de sajnos nekem még ez a lehetőség nem adatott meg.
Erről jut még eszembe: azt hiszem hamarosan újabb design fog előkerülni a tarsolyomból, meguntam ezt is, pedig nem volt olyan csúnya.

Szerző: Chanda Hahn

Könyvcím: Tündérkönyv

Sorozat: Balszerencsés tündérmese

Kiadó: Maxim

Kiadási év: 2016

Fülszöveg: A 16 éves Mina Grime rendületlenül küzd a családját sújtó átok ellen, és próbál pontot tenni a kalandos mesék végére, de úgy tűnik, belefáradt. Úgy dönt, megpróbálja figyelmen kívül hagyni a küldetéseket, amiket a Történet kitalál számára. Ám egy hirtelen tragédia mindent megváltoztat. Mina rájön, hogy nem kerülheti el sorsát.Épp próbál talpra állni, és szembeszállni végzetével, mikor váratlanul felbukkan egy titokzatos alak, aki megzsarolja Minát. Így a lánynak nincs más választása, mint az, hogy minden veszélyt vállalva engedelmeskedik. A helyzetét csak nehezíti, hogy le kell győznie Brody iránt táplált szerelmét. Eközben Jared, Mina tündér segítője mindent megtesz, hogy megóvja a lányt. De ő sem képes minden pillanatban mellette lenni. Így amikor valami igazán értékes dolgot ellopnak Minától, magának kell küzdenie a mesebeli gonoszok legerősebbjeivel. És eközben olyan döntéseket kell meghoznia, amik a szerelmét és az életét is veszélybe sodorhatják.

Véleményem:

Ez a könyv az előző kettőhöz képest sokkal jobb volt, kellemes csalódás ért olvasás közben, jobban ki voltak benne dolgozva a történetek, veszélyesebb helyzetekbe kerültek, valamint Mina is okosabb, értelmesebb lett, érettebbé vált a feladatokra. 

Sel karaktere nagyon tetszett, az önfeláldozó sellő, aki a végsőkig segíti a főhőst akkor is, ha tudja hogy mindenképp meg fog halni.

Nagyon szép jelenetek voltak benne, sok leírással, ami tetszett, főleg Tündérföldön. Kicsit új megközelítést kaptak a mesebeli karakterek, kicsit újított az írónő a klasszikusból.

Jared és Teague története pedig egy kicsit az én szívembe is belemart, olyan csattanó volt a kötet végén, hogy azt már alig lehet kivárni.

Pedig valószínűleg sokat kell még várni a következő rész megjelenéséig, a kiadó nem túl gyors de nem is olyan lassú ilyen téren.

A Stilskinek kifejezetten tetszettek, furcsa hangulatot teremtettek az eseményszálon.

Tetszett az is, hogy a könyv végén a filmet is "Tündérkönyvnek" hívják, egészen jót mosolyogtam rajta.

Sok mindent kiderült ebből a részből, de nem elég minden, még mindig vannak hatalmas kérdőjelek.

Nem mondom hogy rossz könyv volt, de sokkal jobbak is vannak a kategóriában.

Kicsit igazságtalannak tartom/tartottam a végét, kíváncsi leszek a fejleményekre.

Értékelésem: 6/10