Egy nagyon megrendítő könyvről szóló értékelésemet is hoztam ma nektek amiről azt hiszem sosem fogok megfeledkezni ahogy az írónőről sem. (Éppen most olvasom a novelláskötetét, hamarosan arról is hozok véleménynyilvánítást)
Szerző: Janne Teller
Könyvcím: Semmi
Kiadó: Scolar
Kiadási év: 2016
Fülszöveg: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…
VÉLEMÉNYEM
Pierre Anthontól az egész könyv alatt irtóztam, de az elején még nem hittem, hogy az osztálytársai ekkora áldozatokat fognak hozni hogy megkeressék és bebizonyítsák: az életnek igenis van értelme.
A dolgok szerintem akkor kezdtek eldurvulni, amikor a spoiler - a temetőbe mentek kiásni a kistestvért - spoiler vége.
Onnantól már csak rosszabbodott a helyzet. Véleményem szerint ez a könyv azért hagy némi kivetnivalót maga után, de mégis megragadott, és gondolkodásra késztetett. Nem tudtam betelni az olvasással, egészen míg a végére nem értem. Agnes nagyon unszimpatikus volt, jobban örültem volna ha más gyerek szemszögéből láthatom a történteket vagy akár szemléletváltások is lettek volna, két három ember szempontjából leírva a sztorit.
Kíváncsi vagyok miért nem jött rá erre az egészre senki, miért nem gyanakodtak a szülők, miért nem szóltak a gyerekek?
Én életre szóló tragédiaként élném meg, ha spoiler - levágnák az ujjamat - spoiler vége, nem ugrálnék vidáman pár hét múlva, hogy "juhú, még pénzt is kapok érte"
Rengeteg kedvenc idézetet tudnék hozni, azonban csak egyet mutatok, talán mind közül a legfontosabbat számomra.
ÉRTÉKELÉSEM
8/10
Könyvcím: Semmi
Kiadó: Scolar
Kiadási év: 2016
Fülszöveg: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az iskolát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki – és maguknak – az ellenkezőjét. Egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. Ám először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze – ezért a gyerekek azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnak az imaszőnyegét… Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme. Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség, no meg felbukkan a média. Csak Pierre marad flegma, akinek ezért súlyos árat kell fizetnie…
VÉLEMÉNYEM
Pierre Anthontól az egész könyv alatt irtóztam, de az elején még nem hittem, hogy az osztálytársai ekkora áldozatokat fognak hozni hogy megkeressék és bebizonyítsák: az életnek igenis van értelme.
A dolgok szerintem akkor kezdtek eldurvulni, amikor a spoiler - a temetőbe mentek kiásni a kistestvért - spoiler vége.
Onnantól már csak rosszabbodott a helyzet. Véleményem szerint ez a könyv azért hagy némi kivetnivalót maga után, de mégis megragadott, és gondolkodásra késztetett. Nem tudtam betelni az olvasással, egészen míg a végére nem értem. Agnes nagyon unszimpatikus volt, jobban örültem volna ha más gyerek szemszögéből láthatom a történteket vagy akár szemléletváltások is lettek volna, két három ember szempontjából leírva a sztorit.
Kíváncsi vagyok miért nem jött rá erre az egészre senki, miért nem gyanakodtak a szülők, miért nem szóltak a gyerekek?
Én életre szóló tragédiaként élném meg, ha spoiler - levágnák az ujjamat - spoiler vége, nem ugrálnék vidáman pár hét múlva, hogy "juhú, még pénzt is kapok érte"
Rengeteg kedvenc idézetet tudnék hozni, azonban csak egyet mutatok, talán mind közül a legfontosabbat számomra.
– Honnan tudjátok, hogy nekem nem ugyanazt jelenti-e a neonsárga biciklim, mint Sofie-nak a szüzessége?
ÉRTÉKELÉSEM
8/10
