Könyvcím: 35 kiló remény
Kiadó: Magvető
Kiadási év: 2009
Fülszöveg:
A 35 kiló remény egy francia kiskamasz története, akinek remek a kézügyessége, hatalmas a szíve, de iskolába járni nagyon nem szeret, hiszen nem igazán tud megfelelni az ottani követelményeknek. Grégoire, bármit megszerel, szívesen segít barkácsolni imádott nagypapájának, de a matekkal és a szüleivel hadilábon áll. A helyzet napról napra romlik, kicsapják az iskolából, és senkinek sincs ötlete, hogyan tovább…
Anna Gavalda ifjúsági regényében minden írói erényét
megvillantja: egy hétköznapi történetet mesél el rólad vagy a szomszéd fiúról,
egy családról, ahol mindig lenne mit tenni, elfogadásról és elutasításról, és
arról, hogy gyerekként sem könnyű az élet.
VÉLEMÉNYEM
Ez a könyv nagyon rövid történetet mesélt el, mégis sokat
jelent a számomra. Nem igazán szoktam olyan könyvekre akadni, akik hasonló
fiúkról szólnak mint a könyvben szereplő Grégoire. Olyan fiú ő, aki csak
egyetlen dologhoz ért, ami nem más, mint a barkácsolás, szerelés. Az iskolai
tanulmányai borzalmasak, másodjára bukik meg mikor kirúgják az iskolából.
(persze a magatartás is közrejátszik)
Az egyetlen ember akiben megbízhat nem más mint a
nagypapája, León apó, akit hasonló fából faragtak mint unokáját azzal a különbséggel,
hogy a nagyapó a tanulásban is jeleskedett annak idején. A családi háttér sincs
rendben azonban, Greg apja és anyja is rengeteget veszekednek, ezért aztán a
nagyapó úgy dönt hogy ideje a fiút bentlakásos iskolába küldeni.
A történetet magát nem is mesélem tovább, aki szeretné
olvassa el, nagyon rövid novella (?) és tényleg megható történet. Kicsit nekem
rövid volt, kevés jellemzést pakoltak bele, sokkal inkább a történet maga az,
amiért ajánlom.
ÉRTÉKELÉSEM: 8/10
- Google Buzz
- Orkut
- Stumbleupon
- Delicious
- Bitacoras
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése