Kerekesszék, road movie, családi titkok: Szabadlábon

Sziasztok! :)

Nemrég értem haza egy kirándulásból ahol szabadidőmben bizony-bizony olvastam, és egy vaskosabb kötetet vittem magammal, ami nem más, mint a Szabadlábon, egy kerekesszékes srác, Dani története.

Szerző: Mészöly Ágnes
Könyvcím: Szabadlábon
Alcím: Road movie kerekesszékben
Kiadó: Tilos az Á Könyvek
Kiadási év: 2016

Fülszöveg:

Győri Dani tizenhat éves, kettesben él az anyjával, közepes tanuló egy közepes gimnáziumban, rajong a Barcelonáért, gitározik és mozgássérült, vagy ahogy ő hívja magát: nyomi.
Egy rosszul sikerült iskolai program és egy hatalmas otthoni veszekedés után őrült ötlete támad: elemeli anyja hitelkártyáját, vásárol magának egy repülőjegyet, és péntek reggel az iskola helyett Münchenbe indul.
Párizs, Amszterdam és Barcelona, egyetemi kampusz és autópályapihenő, bajor nemesi kastély és kolostor. Full extrás BMW és szakadt teherautó, zenészek, hackerek, örömlányok, deszkások.

VÉLEMÉNYEM

Kevés olyan könyvet olvastam, ami ennyire leplezetlenül beszél a mozgássértültek témájáról. Sőt, azt hiszem eggyel sem találkoztam...ezidáig.
A könyv bemutatja Dani mindennapjait, barátait, és kicsit a múltjába is visszatekinthetünk. Megismerhetjük az engedékenynek még véletlenül sem nevezhető édesanyját, Győri Ildikót, aki előre megtervezett mindent Dani életében.
Egy véletlen folytán Dani ezidáig ismeretlen édesapja Messenger üzenetet küld a fiának, aki egy hirtelen felindulás hatására - hiszen egész életében hazugságok hálójában volt kénytelen élni - repülőjegyet vásárol Münchenbe, hogy meglátogassa apját.
Azonban a kaland nem úgy sikerül, ahogy tervezte, és végül úgy dönt, folytatja az útját: eljut kedvenc focicsapata, a Barcelona egyik mérkőzésére.
Noha sok-sok kerülő árán ugyan, de szép lassan elindul célja felé.
Akárhogy is, a könyv kellően keserű és realista, azonban rengeteg olyan karaktert soroltat fel, akik bemutatják: a világ tele van jó emberekkel.
Én talán teljesen egészséges állapotban sem indultam volna neki ennek az útnak, habár többször eljátszottam a gondolattal.
Minden esetre nagyon tanulságos, szívet melengető történetnek tartom. Mindenkinek el kéne olvasnia, szülőknek és gyerekeknek egyaránt.

ÉRTÉKELÉSEM
10/10

Elfogadás, megértés, játékok: Kamarambó, a Senki Fia

Ezt a könyvecskét annak idején a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban kaptam, amikor a Janikovszky Éva Meseíró Pályázatra küldtem be munkámat. A hely amúgy önmagában is csodálatos, ez pedig egy kedves emlék onnan. Emlékszem a hazafelé tartó három órás út alatt ki is olvastam.

Szerző: Horváth Péter
Könyvcím: Kamarambó, a Senki Fia
Kiadó: Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadási év: 2008

Fülszöveg:

Nagy az izgalom a gyerekszoba régi, ütött-kopott játékai között: hamarosan megszületik a Herceg, és kedvenc játékot választ magának. Vajon melyikük lesz a szerencsés? Az autó nélküli autóversenyző? A sítalpas majom? A törött lábú gipszkatona vagy a hatalommániás keljfeljancsi? A szőke és kissé felszínes Szalvéta kislány? Talán a tüzesvérű Néger Baba? A játékok elszántak, a harctól sem riadnak vissza a siker érdekében. Csak egyvalaki akad közöttük, aki nem vesz részt a csatározásban: Kamarambó, a posztóbaba. Ő inkább azt szeretné kideríteni, miért született a világra. Úgy tűnik, a válasz a gyerekszoba falain túl vár rá, valahol a padláson, vagy még magasabban…

VÉLEMÉNYEM

Varázslatos mesének tartottam akkor is, most is. Tipikusan olyan könyv, ami egy kisgyereknek is olvasható ugyan (bár nem biztos hogy élvezni fogja) de a nagyoknak is legalább olyan tanulsággal szolgál. Több felnőttvicc volt benne, habár olyan rejtett formában, hogy csak a tüzetes szemlélődőnek tűnik fel a dolog. Leginkább A kis herceg-hez tudnám hasonlítani műfajilag és tartalmilag. Kicsit kifacsart, nagyon új és egyedi. Kamarambó volt a legtisztább karakter, és tényleg tanulságos volt ez a "játékháború" úgymond, és az ember komolyan elgondolkozik, hogy vajon mi is ilyen kicsinyes dolgok miatt harcolunk? Mindkét csoport jónak tartotta magát és lényegében egyikük sem volt az.

ÉRTÉKELÉSEM
10/8

Kísértetek, félelem, nyomozás: A sikító lépcső esete

Sziasztok!

Régen írtam már, ennek az az oka, hogy jelenleg újraolvastam, és úgy döntöttem nem írok új bejegyzést arról, amiről már megtettem, de újra itt vagyok egy fantasztikus könyvvel:

Szerző: Jonathan Stroud
Könyvcím: A sikító lépcső esete
Kiadó: Animus
Kiadási év: 2014
Sorozat: Lockwood és Tsa.

Fülszöveg: 

Amikor a holtak visszatérnek, hogy élőkre vadásszanak, a Lockwood és Tsa. színre lép…

Ötven éve már, hogy az ország járványszerű kísértetjárástól szenved. A szellemek okozta bajoknak számos ügynökség igyekszik elejét venni. Lucy Carlyle, az ifjú és tehetséges ügynök, bár szép karrier reményében érkezik Londonba, egyszerre a város legkisebb és legpechesebb ügynökségének csapatában találja magát, melyet az igéző mosolyú Anthony Lockwood vezet. Miután egy ügyet végzetesen elszúrnak, az ügynökség léte veszélybe kerül. Hamarosan adódik egy utolsó esély a cég megmentésére, ám ehhez el kell tölteniük egy éjszakát Anglia kísértetek által legsűrűbben lakott házában. És megúszni élve.

Feszültség, humor és elképesztően vad kísértetek. A sikító lépcső esete egy hátborzongató sorozat első kötete. Történetek egy városból, amelyben szellemek garázdálkodnak. Az éjszakáid már sosem lesznek a régiek…

VÉLEMÉNYEM

A Sikító lépcső esete egy olyan történet, amiben keveredik a reneszánsz, az ifjúsági irodalom és a krimi. Mindezt összevetve egy remek történetet kapunk, kidolgozott karakterekkel, élvezhető és lezárt – ugyanakkor részint elvarratlan – cselekménnyel. Noha a történet elbeszélője főhősnőnk, Lucy, aki az első szám első személy és harmadik személy közötti különös egyveleggel írja le a történetet a többi szereplőt is megismerhetjük, még akkor is ha egyesek kicsit túlzottan titokzatosak. Jól észrevehető a Lucy és Lockwood közötti kibontakozó romantikus pillanatok (amiből a következő kötetekben talán többet is kaphatunk), amik még pont nem mennek a történet rovására. George pedig egy olyan karakter, aki olyan esetlen, hogy már nemcsak megmosolyogja, hanem meg is szánja az ember c:

Az alaptörténet Angliában játszódik, ahol már közel ötven éve ún. jelenések és Látogatók kísértik a polgárokat. Ezeknek a szellemeknek a felderítése és hatástalanítása azonban a gyerekek feladata, ugyanis a felnőttek már képtelenek érzékelni őket. Ezért aztán egész Anglia területén sok-sok vállalat és társulat létesül a kísértetek ellen. Közéjük tartozik a Lockwood és Tsa. is. Kicsi, népszerűtlen, sőt, nem is a megszokott módon üzemel: felnőtt felvigyázók nélkül indulnak a bevetésekre.

A szellemek elfogására rendes, sőt, akár hihető elméletet kapunk a könyv olvasásakor, azonban ezen a részen is rengeteg az elvarratlan szál és jómagam kíváncsian áhítozom több információra a Látogatók kilétéről, megjelenéséről, elfogásáról. Valamint ott van Lucy képessége is, ami megint csak újabb történetekre ösztökélheti az írót a továbbiakban.

Nagyon tetszett még a nyomozós szál is, főleg ami a végén kiderült. Lockwood ebben is titokzatost játszott, úgy, ahogyan a titkos szobájával, a házával és a szülei rejtélyes eltűnésével is. Minden esetre ettől a történettől még sok-sok meglepetést és izgalmat várok. Nem tudom ki hogy van vele, de az ilyen sorozatok első kötete szokott nálam mérvadó lenni. Itt bőven megugrotta a mércét, amit kaptam. A jellemzések és leírások olyan jók voltak, hogy én is bele tudtam képzelődni a helyzetbe, magamévá tettem sok képkockát. (és megriadva ugrottam fel, mikor olvasás közben benyitottak a szobába :P)

Viszont a címválasztás valahogy most nem jött be, nem épp passzol, noha az elem fontos része a történetnek.

ÉRTÉKELÉSEM

10/9,5

Első YA-m : Sugar

Sugar sugar, honey honey…

Szerző: Deirdre Riordan Hall
Könyvcím: Sugar
Kiadó: Könyvmolyképző
Sorozat: Vörös Pöttyös
Kiadási év: 2016
Fülszöveg:

Én ​vagyok az a kövér, félig Puerto Ricó-i, félig lengyel lány, aki úgy érzi, nem találja a helyét sem a saját bőrében, sem sehol máshol.

Sugar Legowski-Gracia nem volt mindig kövér, de tizenhét éves korára ez megváltozott. Ugyan nem annyira terebélyes, mint a mamája, aki hatalmas mérete miatt hónapok óta nem tudott kikelni az ágyból. Nem is annyira ormótlan, mint a bátyja, Görény, akibe több aljasság szorult, mint háj, és ez mindent elárul a természetéről. Sugar pont annyira túlsúlyos, hogy durva sértegetések céltáblája legyen, bármerre is jár: boltban, utcán vagy az iskolában.

Sugar találkozik Evennel – és nem Evannel, ahogy félig analfabéta apja helytelenül megadta a fia nevét a születési anyakönyvi kivonatán –, és megtapasztalja, milyen az, amikor valaki nem a testét, hanem őt magát látja. Valószínűtlen barátságuknak köszönhetően Sugar életében először megengedi magának azt a luxust, hogy a jövőre is gondoljon. A jövőre, amit nem árnyékol be a saját testéről alkotott képe, sem az anyja sértegetései. Sugar hamarosan válaszút elé kerül: döntenie kell, hogy azzá a lánnyá válik-e, akit Even segítségével felfedezett önmagában, vagy felhagy a küzdelemmel, és elfogadja azt a szerepet, amibe a családja és az eddigi élete kényszerítette.

Kövesd a sorsát!

VÉLEMÉNYEM

Régen olvastam már ilyen gyorsan ilyen jót. Régebben megvetettem a Young Adult könyveket, és lehet ez még most is így van, de ez a könyv azért kicsit megszerettette a műfajt velem. Talán azért mert amellett, hogy benne van a szerelmes szál egy igen komoly témát dolgoz fel, elég reálisan.

A főszereplőnk, Sugar (ezért linkeltem a zenét is indítottam a mondattal) egy nem kicsit túlsúlyos középiskolás lány, aki egy omladozó házban él anyjával, aki nem tud lábra állni a túlsúly miatt, és bátyjával, aki mind fizikálisan mind mentálisan bántalmazza.

Mindemellett az iskolában is folyamatos célpont, mindenki őt cikizi, nincs egy nyugodt perce sem. Az írónő szép lassan nyújt betekintést a lány múltjába, jelenjébe és tervezett jövőjébe. A könyv első harmadában nyomott hangulatom volt az oldalak ízlelgetése közben és a sok zabálástól már én rosszul lettem.

Aztán jött Even. Tényleg mindent megváltoztatott. A következő pár mondatot amit Even sorsáról szeretnék mondani csak Molyon tekinthetitek majd meg mert csupa spoiler az egész. Evenről egyszerűen nem lehet másképp beszélni.

Amíg jelen volt a könyvben minden olyan volt, mint egy cukormázas fánk. Aztán kilépett, és megint komor lett a hangulat. Aztán ott volt még a motorozás, ami nagyon tetszett, ugyanis én is imádok motorozni. Örültem neki, hogy Sugarnak is szenvedélye lett (mármint a varrás mellett)

Volt egy mélypont, aztán szépen megint kiemelkedtünk belőle, és a végén egy olyan keserédes szájízzel tettem le a kötetet. Ha ilyen a YA bizonyára többet fogok olvasni. Ha meg nem, akkor köszönöm a szerzőnőnek, hogy az ő csodája került először a kezembe.

Köszönöm Kövér Henrynek, a pszichológusoknak, Stacynek és legfőképpen EVENNEK, hogy jobbá tettétek egy reményvesztett lélek életét! :)

ÉRTÉKELÉSEM

10/10

Top5Wednesday: Kedvenc háttérszereplők

Nagyon röstellem, de tegnap kiránduláson voltam és csak este kilenckor értem haza, nem volt időm megírni a bejegyzést határidőre :(

Mégis úgy gondolom hogy mindenképp bepótolom, és nagyon sajnálom az elmaradást!

A mai tegnapi téma a top 5 kedvenc háttérszereplőim voltak. Kezdem is! :)

#1 ~ Luna Lovegood (Harry Potter)

Luna tipikusan az a karakter, aki teljességgel kiáll a sorból, éppen ezért szerettem meg annyira. Különleges világmeglátása, öltözködése, beszédstílusa az, ami a leginkább megfogott benne. Sajnos elég kevés szerepet kapott a sorozat folyamán, bár néhány eseményszálban döntő szerepe volt. Az őt játszó színész, Evanna Lych  is hatalmasat alakított a filmadoptáció során :)

#2 ~ Mrs. Burrows (Alagutak)

Mrs. Burrows az a szereplő volt a könyvsorozatban, akit eleinte ki nem állhattam, jellemtelennek, sőt, idegesítőnek tartottam, pedig elvileg a "jó" oldalon állt. Később minden megváltozott, igaz csak a harmadik-negyedik kötetben kapott nagyobb szerepet. Így aztán joggal mondhatom hogy ő az a karakter, aki eddigi olvasási élményeim alapján a legtöbb változást tette le az asztalra.

#3 ~ Benett (Balla Adrienn)

Benett a történet szerint egy olyan lány, aki a számítógépek mestere, és rendszerint akkor tűnik fel, ha a nyomozóbrigádnak bármilyen ezzel kapcsolatos óhaja, sóhaja, panasza van (pendrive feltörése, mailcímek és számítógépek átkutatása, információkeresés, stb.) Én is imádok ilyen munkákat végezni, habár a hack és crack messze áll tőlem, ezért evidens hogy rögtön megkedveltem a pufók arcú lányt :)

A korábbiakban írtam a sorozatról és Benettről is, a cikkeket itt olvashatjátok.

#4 ~ Matskahegyi professzor (Cicus és a Büdös Macskák háborúja)

Úgy gondoltam, hogy az eddigi könyvek után kisebb korom egyik kedvencéből, a Cicus és Büdös Macskák háborújából is elhozom nektek a kedvenc háttérszereplőmet, aki nem más, mint Matskahegyi professzor. Lényegében fogalmam sincs, hogy őt most mint első férfi karaktert, vagy első állati karaktert jegyezzek meg a felsorolásban, de inkább előbbire tippelnék. :D

#5 ~ Tyula (Váltságdíj nélkül)

Tyula egy értelmi fogyatékos férfi, aki egy világ végi kis falucskában lakik, és az egyetlen dolog amihez ért az a kukoricatermesztés. A betolakodóktól pedig az élete árán is megvédi az ültetvényét. Éppen ezért történik az, hogy a főszereplők egy balszerencsés menekülés közepette szembetalálkoznak Tyula puskacsövével, sőt, egyikük meg is sérül. Tyula mondandóját emellett alig alig lehet megérteni, külön értelmező kéziszótárral kellett volna ellátni :D

A könyvben csupán néhány fejezetben tűnik fel, de ettől függetlenül nagyon mulatságos, felejthetetlen karakter :)

Meghökkentő, felzaklató: Felkavaró tartalom

A legelső verseskötet után most elérkezett a legelső novelláskötet is a blogra, ami egyben az első Gaiman könyvem is :D

Könyvcím: Felkavaró tartalom

Szerző: Neil Gaiman

Kiadó: Agave Könyvek

Kiadási év: 2015

Fülszöveg:

Új novelláskötetében Neil Gaiman a maszkjainkat lerántva próbálja feltárni sebezhető, igazi énünket. Finom humora és borzongató képzelőereje olyan novellákat eredményez, melyeket újra meg újra el akarunk olvasni.

A Fekete kutya című, eddig sehol máshol nem olvasható történet az Amerikai istenek világában játszódik, és Árnyék kalandjait szövi tovább. A gyűjtemény többi része is hasonlóan varázslatos: Gaiman számos stílust és műfajt – horror- és kísértettörténet, science-fiction és tündérmese, tanmese és vers – felvonultatva deríti fel az emberi érzések, élmények és tapasztalatok birodalmát. Egy novella az Óceán az út végén mellé, egy öregkori Sherlock Holmes-rejtély, egy közösségi média inspirálta kisprózafüzér és további húsz írás található a kötetben, mely méltó párja a Tükör és füstnek és a Törékeny holmiknak. 

VÉLEMÉNYEM

Mindenekelőtt tudniillik hogy én élek halok a novellákért, falom őket és nem tudok betelni velük. Igaz általában interneten szoktam őket olvasni, ráadásul úgy, hogy nyomtatásban meg sem jelennek, de ez alkalommal szemet szúrt ez a tünemény és kénytelen voltam elolvasni.

Voltak olyan novellák, amik nem annyira nyerték el a tetszésemet, de mégis azok voltak többségben amiket egyszerűen újra és újra el akarok majd olvasni! A tartalomról azonban minden esetben elmondható, hogy felkavaró . Nagyon tetszett a :

•          Kalandos történet
•          Aki elfelejtette Ray Bradburyt
•          Klikk-Klakk, a zörgőszörny
•          Nőnemű végződések
•         A közömbösség rásegítő
•     Az igazság egy barlang a fekete hegyen

Kevésbé nyerték el tetszésemet:

•         Hogyan rakjunk össze egy széket
•         Az alvó és az orsó

A nem megjelölt versek és novellák tetszettek ugyan, de nem hagytak bennem akkora nyomot. Apropó, versek. Verset fordítani nagyon nagy meló lehet, minden tiszteletem a fordítógárdának. Azonban szerintem az nem lesz olyan, mint az eredeti. Éppen ezért a versek angolul nagyobb élményt nyújtottak volna, lehet egyszer valamilyen módon elolvasom őket abban a formában is.

Minden novella folyt szépen a saját kis medrében, majd hirtelen csatt és egy olyan fordulópont következett be, ami gyorsan felkeltette az akár már lankadó figyelmem a történet kapcsán. Ezzel a könyvvel kedvet kaptam több Gaimanhez, különösképp a novelláihoz. Nagyon érdekes és sokszínű szerzőnek találtam már ebből az egy kötetből.

ÉRTÉKELÉSEM

10/10

Versek kamaszoknak: Kinőttelek

A mai napon egy másik bejegyzést is közzéteszek, ami a blog első verseskötete is lesz egyben :) Csodaszép illusztrációkkal fűszerezett kötet ez, ami nem más, mint a Kinőttelek.

Könyvcím: Kinőttelek

Szerző: Szele Ágnes (szerk.)

Kiadó: Sziget Kiadó

Kiadási év: 2005

Fülszöveg:

Szeretettel ajánljuk ezeket a verseket Zsoltnak, Béninek és Marcellnak és még talán Neked is! számítógépezés helyett, alatt, felett, mellett, előtt és esetleg után!

Olcsóbb és nem ráz!

Ági, Kriszta, János

VÉLEMÉNYEM

Azt hittem nem szeretem a verseket, de ez a könyv igenis felnyitotta a szemem a témával kapcsolatban. A könyvet már régebben kinéztem magamnak és a könyvtárban ez alkalommal le is csaptam rá. Nem tartott sokáig átrágni magamat rajta.

Alapvetően rengeteg vers van benne kortárs és régi szerzőktől is, így Romhányi, Petőfi, Kosztolányi neve is feltűnik lépten nyomon. Az illusztrációk nem hivalkodóak és teljesen megfelelnek a könyv hangulatához, minden oldalon egy, maximum két szín dominál. Tetszettek nagyon.

Van benne poén is bőven (pl. Bugyi a szélben, Limerickek – utóbbit hangosan olvastam az itthoniaknak) de komolyabb témákat feldolgozó írások is.

A Teve fohásza, Fiúk dala, és sok más is benne van, ami azt hiszem mindenki számára ismerős, de akkor is élmény volt olvasni, mikor a fejemben még benne voltak foszlányok.

Nagyon ajánlom mindenkinek :)

ÉRTÉKELÉSEM 

10/10